2017. november 06. írta: TH Veszprém

A boldog otthon pszichológiája 3 -Színek és fények

Lakásunk és lelkünk hangulatát a minket körülvevő színek és fények erősen befolyásolják. A fények ezen kívül azért is fontosak, mert különböző tevékenységek végzéséhez más és más fényviszonyok szükségesek valamint a minket körülvevő tárgyaknak, bútoroknak és falaknak is más-más színe lesz különböző napszakokban és megvilágításokban.

A fény hatása a szervezetünkre

A közérzetünkre, hormon háztartásunkra is hatással vannak a természetes és mesterséges fények. Reggel és napközben a kortizol nevű hormon termelődéséhez fényre van szükségünk. A kortizol egyfajta stresszhormon, ami többek között az izomműködésünket az emésztésünket befolyásolja. Ha szintje tartósan magas marad, még este is akkor a szervezetünk nem lesz képes megnyugodni, hosszútávon magas vérnyomás és egyéb ronda betegség alakulhat ki. Kortizol szintünket a fényszennyezés és a tartós stressz is magasan tartja.

Este, sötétben a melatonin nevű hormon termelődése segít minket az elalvásban. Ennek a hormonnak a segítségével vagyunk képesek ellazulni, ezen kívül segíti az immunsejtek képződését és antioxidáns hatású. Ha nem alszunk eleget, vagy ha nem termelődik elég melatonin és nem tudunk mélyen aludni, akkor nem csak fáradtak, hanem könnyen betegek is leszünk, az energiát a szervezetünk szénhidrát felvétellel próbálja pótolni, és máris felszalad pár kiló.

A cirkadián ritmus

A melatonin csak akkor tud megfelelően termelődni, ha nappal elegendő természetes fényhez jutunk, éjszaka viszont teljes a sötétség körülöttünk. Mivel azonban egy irodában vagy egy lakásban nincs elég természetes fény, ezért egy átlagos nyugati ember folyamatos fényhiánnyal küzd.

Tippek a fényhiány leküzdésére:

Egész nap ég a villany? Inkább húzd szét a függönyöket! A nap 10.000 lux fényerősséggel világít még télen egy borús napon is, ezzel szemben egy jól megvilágított helyiségben csak 500 lux a fényerősség.
Pucold meg az ablakokat! Láttad már napfénynél mennyi por van rajtuk? Ez elállja a természetes fény útját. A tiszta ablakokon keresztül sokkal több fény jut a helyiségbe és a közérzeted is sokkal jobb lesz.
Minden nap tartózkodj legalább 30 percet szabad levegőn. Még hóban, sárban, esőben is. Öltözz föl az időjárásnak megfelelően, meg fogod látni, hogy kevesebbszer leszel beteg.

Milyen fényeket válassz otthonra?

Aszerint válassz lámpát egy helyiségbe, hogy mit szeretnél ott végezni és mikor. A lámpák adhatnak szórt fényt, vagy direkt fényt. Direkt fényre olyan tevékenységekhez van szükségünk, mint az olvasás, sminkelés vagy főzés, a szórt fények pedig a teljes helyiséget megvilágítják. Érdemes egy-egy helyiségbe több féle lámpát is elhelyezni és a sötét sarkokat is megvilágítani, így folyamatosan kellemes lesz a hangulat. A hangulatot egyébként a fény erőssége és melegsége is erősen befolyásolja. Munkához hideg, esti, lazulós tevékenységekhez a meleg fények ajánlottak.

Világítós segítség. Bővebben kifejtve ITT

Lux, Lumen, Kelvin - wtf??

Ezekkel a fogalmakkal valószínűleg a legtöbben fizika órán találkoztunk utoljára, majd jól ki is töröltük az agyunkból, úgy sem lesz szükségünk rá soha az életben címszóval. Ezúttal sajnos tévedtünk! Nem árt tudnunk melyik mit jelent, és ez alapján megválasztani az otthoni izzókat, ha azt szeretnénk, hogy a helyiségek fényei passzoljanak a bennük zajló tevékenységhez.

Kelvin: a színhőmérséklet mértékegysége. Értéke minél magasabb, a szín annál hidegebb. A hideg fények segítik a koncentrációt, élénkítenek, ezért ez a jó választás a konyhába, étkezőbe, fürdőszobába. A meleg fények inkább nyugtatnak. Meleg fényű izzót válasszunk a nappaliba, a hálószobába és a gyerekszobába is, mivel ez segít lenyugtatni a kicsiket.
Lumen: a fényáram mértékegysége. Hasonlóan a közismertebb Watt mértékegységhez, tulajdonképpen a fény erősségét, mennyiségét mutatja. A legjobb, ha ezt a számot nézzük meg egy izzón.
Lux: Egy lux az a megvilágítás, amelyet 1 lumen fényáram 1 négyzetméteren létrehoz. Ez is a fényerősséget mutatja, csak éppen 1 négyzetméterre vetítve. Ezzel vigyázzunk, mert értéke függ a mérési pont és a fényt kibocsájtó eszköz távolságától, tehát tudnak vele a gyártók trükközni.

A színhőmérséklet befolyásolja a hangulatot: 2700 kelvin körüli izzók meleg, sárgás fényűek, 5200 kelvinnél találjuk a hideg fényeket. Egy olvasólámpának 800 lumen a fényárama, egy LED-es izzónak pedig 50x hosszabb az élettartama, mint a hagyományosnak.

Ha kevés a helyiségünk vagy napszaktól függően szeretnénk a hangulatot váltogatni vegyünk okos izzókat! Ezek az izzók távirányító segítségével változtatják a fényerejüket, a szín hőmérsékletüket, vagy akár a színüket is. Fúrás-faragásra nincs szükség, bárki egyszerűen tudja őket telepíteni saját maga is. Több gyártó árul ilyen terméket, de az IKEA ment árban a leglejjebb. I KEA Tradfri néven keressétek. A Xiaomi is jó alternatíva lehet.

És a színek?

A színek a nonverbális kommunikáció legintenzívebb eszközei. Hatással vannak a érzékelésünkre (hő és zaj), viselkedésünkre (étvágygerjesztő, étvágycsökkentő), hangulatunkra (mérgesek leszünk vagy lehangoltak), képesek még a figyelmünket is befolyásolni. A színek és fények szorosan összefüggenek egymással, hiszen más fényviszonyok között másnak látjuk a színeket, valamint otthonunk színei befolyásolják a fényviszonyokat is. Egy világos fal visszaveri a fényeket, tágítja a teret, egy sötétebb, mélyebb tónusú fal pedig szűkíti. Sem túl szűk, sem túl tágas helyen nem jó az ember közérzete, az egyensúlyozásban segít az alábbi egyszerű szabály: kis lakás/alacsony belmagasság esetén használjunk világos, nagy tér/túl magas belmagasságnál pedig sötétebb színeket.

Különböző színekkel, különböző érzéseket, hangulatokat tudunk teremteni a környezetünkben, attól függően, hogy milyen árnyalat vagy színmélység a domináns:

Mély színek (bíbor, méregzöld, arany, mélykék) - gazdagság, elegancia
Pasztell színek - nyugalom
Élénk színek (tiszta színek élénk árnyalata) - vidámság, cselekvésre való ösztönzés
Föld színek - melegség, természetesség
Fehér és hideg pasztell színek - tisztaság

Fogadjuk meg a lakberendezők tanácsát és falszínnek halvány, föld színeket vagy fehéret használunk mintegy háttérként, hogy kiemeljük a többi, hangsúlyos színt. Legjobb választás a fehér, bézs vagy világosszürke.

(Kigondoltam, leírom: NE fessük narancssárgára, citromsárgára, vagy harsogó zöldre a falakat! Kicsit sem fogunk vele vidámságot vagy állandó napsütést közvetíteni. Ha színes falat szeretnénk, nagyon körültekintően válasszuk meg az árnyalatot és helyiségenként lehetőleg csak egy falat fessünk be erre a színre)

Ez a lakás színes, mégsem nyomasztó

A színpreferencia, vagyis hogy milyen színeket részesítünk előnyben, függ az életkorunktól, nemünktől, kultúránktól és a kontextustól (az adott tárgytól, funkciótól) is. Lehet, hogy a kedvenc színünk a piros, de egy piros szobában nyomasztóan fogjuk érezni magunkat. A textíliákon, bútorokon azonban nagyon szépen tud mutatni.

Más és más életkorban más és más színeket részesítünk előnyben:

8 éves korig a gyerekek egyértelműen a meleg színeket részesítik előnyben (piros, narancs, rózsaszín)
8 éves kortól inkább a hideg színeket, mint a kék és a zöld
a felnőttek a "racionális" színeket szeretik: kék, vörös, zöld
55 év felett újra a meleg színek preferenciája figyelhető meg

A kutatók szerint a különbség az érzelmek fontosságát mutatja a különböző életkorokban. Az életkor mellett a nemek között is megfigyelhetőek különbségek a színválasztás tekintetében. A nők a sárga, bíbor és lila színeket egyértelműen jobban preferálják, mint a férfiak és úgy találták, hogy a nők színlátása összetettebb, több árnyalatot tudnak megkülönböztetni.